Dr. Túri István †( 1933-1999 )

 

1999. július 10-én, életének 66. évében meghalt dr. Túri István, a zöldséghajtató kertészet legismertebb mestere, tanítója.

1933. december 7-én született Cegléden. Általános és középiskoláit egyaránt Cegléden végezte, a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 1952-ben. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 1957-ben szerzett diplomát, 1958-tól a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, majd a Kertészeti Egyetemen bejárta a kötelező ranglétrát, a tudományos gyakornoktól a docensi főfokozatig jutott, és saját elhatározásából 60 éves korában, 1993-ban kérte a nyugdíjaztatását.

Megalakulása óta (1990) a PRODUKT Kutató, Fejlesztő, Termelő Kft.-nek kutatási igazgatója, haláláig a paprikafajták nemesítésének és a nemesített hibridek magtermesztésének szellemi irányítója volt.

Tudományos tevékenységét Somos András professzor irányításával kezdte. A nagykőrösi zöldségtermelő körzet felvételezéséről és elemzéséről 1962-ben írt disszertáció alapján kapta az egyetemi doktori címet.

Az első kutatási feladataként a sovány homoktalajokon szerves trágya nélküli zöldségtermesztés lehetőségét vizsgálta. A technikai kérdések közül a műanyagok kertészeti használata, a különböző létesítmények vázszerkezetének kifejlesztése, fűtési rendszerek kidolgozása, különböző típusú szellőztető és öntözési módszerek kialakítása, a kettős takarás több változatának kifejlesztése, a fűtött és fűtés nélküli teleptípusok tervezése és nem utolsósorban a vízfüggönyös eljárás fűződik a nevéhez.

Munkatársaival kialakította a fűtés nélküli létesítmények vándoroltatott és vándoroltatás nélküli hasznosítását, a fűtött létesítmények egy- és kétszakaszos hasznosítását, kutatták az őszi és téli hajtatási lehetőségeket. Az új fajták, fajtatípusok termesztésébe vonásával, valamint az új termesztéstechnikai eljárások bevezetésével is maradandót alkotott.

Ha a rendelkezésre álló anyagi forrásokat is figyelembe vesszük, akkor bizonyára ő volt napjainkig a legsikeresebb magyar paprikanemesítő. Az elismert, valamint bejelentett fajtáinak és hibridjeinek számán túl (21) azok használati értéke erre a bizonyíték. A hazánkban még mindig legnépszerűbb hajtási fehér paprika (HRF F1) is azt a hallatlan érzéket igazolja, amellyel az egyes keresztezések tervezésénél, a szülővonalak kiválasztásánál eljárt. Ezen kívül egyebek mellett vezetésével nemesítették a Hó F1, a Pritavit F1, a Kaméleon F1, a Velence F1, a Titán F1 fajtákat, valamint a Bajnok F1 és a Kápia F1 fajtajelölteket is. Jelentős a munkatársaival összegyűjtött nemesítési alapanyag is, amely záloga lehet életműve folytatásának. Irányításával kidolgozták a szabadalmi oltalomban is részesített hibridmag-termesztés sajátos módszerét, amelyalapja lett a hibridmag-termelő ágazat működésének is.

Dr. Túri István sokoldalúságát alkatbiológiai vonatkozású kutatásai emelték ki leginkább. Ő vezette be a lassú, közepes és gyors növekedési alkatok fogalmát, meghatározta kialakulásuk feltételeit, és a megváltozásuk lehetőségeit is. Nagyon korai szakaszban felismerte a növények fejlődésében bekövetkező változásokat. Ilyenkor javasolt technológiai módosításai az esetek döntő többségében őt igazolták. Túri tanár úr egyetemi hallgatókat, illetve gyakorló kertészeket oktatott, előadásmódja legtöbbször nagyon szemléletes, humorral átszőtt, igen lenyűgöző volt.

A szinkron szaktanácsadás megszervezése is az ő nevéhez fűződik, már a 60-as évek végén, a 70-es évek elején is tartott Soroksáron tanfolyamokat. Több kiállítást is szervezett a Kertészeti Egyetemen. Nevezetesebbek a paprika-, a dinnye- és az uborkatermesztési tanácskozással egybekötött kiállítási voltak. Az általa megálmodott magbörzét 1981 óta minden évben a zöldségtermesztők és a vetőmag-forgalmazó cégek teljes megelégedésére rendezzük meg.

Szakírói tevékenységét a közérthetőségére való törekvés, a gyakorlati fogások leírása, megtanítása jellemezte. Több mint száz népszerűsítő cikke jelent meg, zömében a Kertészet és Szőlészet oldalain. Kedveltek a fóliás termesztéssel foglalkozó könyvei is. A Kertészet fólia alatt (társszerző: Fodor Béla) című volt az első olyan mezőgazdasági szakkönyv, amelyből százezernél több példányt vásároltak meg. Nívódíjjal jutalmazták érte. Erre, valamint a munkásságáért kapott Munka Érdemrendre mindig büszke volt.

Az utóbbi 10-15 évben írásait a filozofikus hangfelvétel is jellemezte. Ezt példázzák a Növényalkat (lehetőség és korlát a hozam növelésére), valamint az élet korlátai (az alkatbiológia emberi vonatkozásait foglalja össze) című könyvei. Elkezdte a szellemvilágba, az istenek világába kalandozó könyv megírását is. Sokat beszélt róla, nagyon szerette volna befejezni, de már nem tudta. A tudományos munkásságáról, publikációs tevékenységéről érdeklődnek a legtöbbször azt válaszolta: „a könyvek, az új fajták, a szabadalmak számát, a kitüntetéseket, a tudományos fokozatokat nem becsülöm le, de nem ezt tartom a legfontosabbnak, ezért számadatokkal nem foglalkozom. A szakmában az említettek közül és azokon kívül is csak azt a tevékenységet tartom fontosnak, amely a kertészet ügyét előbbre viszi”.

Szervező munkájában kitartásra, néha konok makacsságra volt szüksége, különben nem tudta volna létrehozni a Zöldségtermesztési Tanszék kísérleti terét. A soroksári Kísérleti Üzemben még ma is sok épület, építmény, fóliás létesítmény jelzi lankadatlan szervezőmunkáját, újak keresését, ötletgazdaságát.

A valamikor nagy létszámú beosztottjaival is sokat törődött. A minőségi munkához több követelményt tartott fontosnak: elmondani, leíratni, visszakérdezni, megcsinálni, ellenőrizni. A hanyagságot, nemtörődömséget, lustaságot nem szerette, a küzdeni tudást, célirányos, értéktermelő munkát elismerte. Azokat a munkatársakat, kollégákat is becsülte és tisztelte, akik az újat felismerik, és akkor is támogatják, ha erre nem ők figyeltek fel elsőnek.

Többször emlegette, hogy ha mindenható varázsvessző birtokába jutna, legalább három dolgot tenne: a műanyag borítású termesztőberendezéseket egy hétre megszüntetné, megmutatva ezzel a mindennapi zöldség- és gyümölcssalátában, dísznövény-felhasználásban betöltött fontos szerepüket; bemutatná azokat a lehetőségeket, amelyeket a zárt terekkel kapcsolatban eddig még nem használtunk ki; „nem egy hétre, hanem örökre beszüntetném az értelmes szavakból, mondatokból mesterien fogalmazott semmitmondás betegségét” – mondta.

Hibái, tévedései, mint mindenkinek, neki is voltak. Akkor mondogatta: „Eggyőnk sem angyal.” Ezeket a kisebb-nagyobb botlásokat, tévedéseket munkatársainak is elnézte, ha azok mögött rosszindulatot, szándékosságot nem fedezett fel.

Nyugdíjba vonulásakor nem tartott banketteket, ünnepséget, néhány szóval elbúcsúzott, s talán utolsó mondata az volt: „Szeretném még hosszú ideig szolgálni a kertészet ügyét!”

Sajnos ez a kívánsága nem teljesülhetett maradéktalanul. Már csak fajtáiban, írásaiban, és szellemiségében él bennünk tovább.

Gyúrós János

Cégadatok

PHARMAROSA® - ORIGINAL
PharmaRosa® Kft.
Cégjegyzékszám: 01-09-717479
Adószám: 13075314-2-43
Bankszámlaszám IBAN:
HU72 1201 1739 0166 1074 0010 0002
BIC (SWIFT): UBRTHUHB
Bank name: Raiffeisen Bank
Növény-egészségügyi nyilvántartási szám:
HU130721
E-mail: [email protected]

Fizetés

×